Olyan falut szeretnék,:

• ahol szombat este nem törik be a buszmegállók üvegét
• ahol mindenki köszön mindenkinek, még akkor is, ha nem ismeri, mert sosem lehet tudni, hátha rokon
• ahol mosolyogva fogadják ezt a köszönésem
• ahol a falu érdeke háttérbe szorít minden haszonszerzési szándékot
• ahol az iskolás nem hajítja az árokba a csoki papírt és a műanyag palackot
• ahol a bölcsődét csak egy szükséges rossznak tekintik, és nem követendő példának
• ahol a szülő szövetségest és nem szolgáltatót lát az óvó néniben
• ahol mindenki az akar csak lenni ami, jó autószerelő, jó tanár vagy jó kocsmáros
• ahol a nénik kipakolják a kis sámlit a ház elé és pletykálnak az előbb mellettük elsétálóról, még az sem baj,ha néha nem pont a valóságnak megfelelőt
• ahol vasárnap senki nem nyír füvet és vág fát láncfűrésszel, nem bőgeti a motort vagy kocsit, és nem üvölteti a zenét, mert tiszteli a másik ember pihenés iránti vágyát, ha esetleg hitét nem is
• ahol soha többet nem kell újra elmondani, hogy kinek és miért kell átadni a helyet a buszon
• ahol bocsánatot kér az apa, ha rászólok a gyerekére, hogy viselkedjen rendesen
• ahol ezért még egy pohár borra is behív köszönésképpen
• ahol épülnek úgy házak, hogy a gazdának a szomszédok, barátok és ismerősök etetésére és itatására kell a legtöbb pénzt munkabérként kifizetnie, mert ők építették a ház nagy részét
• ahol ezek a házak szépek, érdekesek, hagyománytisztelők és igényesek (nem feltétlen drágák)
• ahol tartanak újra állatokat, és ezért nem jelent föl a szomszéd
• ahol a kiskertben termettet kivihetem a helyi piacra anélkül, hogy gumikesztyűben, rozsdamentes vödörből kellene kiraknom a fertőtlenített műanyag pultomra és lemérnem a hitelesített digitális mérlegemen
• ahol azonban minden olyan műintézményt kerülnek az emberek, ahonnan csak úgy lehet kijönni, ha távozás után rögtön elégetem az összes rajtam lévő ruhát, mert úgy bűzlik
• ahol hallok még ízes falusi beszédet
• ahol az új lakó első útja a szomszédokhoz vezet, mert szeretne nekik bemutatkozni
• ahol nem a városból jött változtatná várossá a falut, hanem ő válna falusivá
• ahol nem ül egyetlen iskolás gyermek sem reggel 6 és 7 óra között a buszon, hogy beérjen a szegedi intézménybe,mert minden iskoláskorú a falu iskolájába jár
• ahol azért járatják a szüleik őket a falusi iskolába, mert tudják, hogy ott tisztességes magyar embereket nevelnek belőlük
• ahol a család ugyanerre törekszik, és nem arra, hogy fölkészítse őket erre a globalista maszlagra
• ahol magyar zászló van minden házon, hogy az erre járók tudják, miféle népek laknak erre
• ahol nem száguldoznak nyolcvannal az utcákon
• ahol nem találok irigykedőt, mert mindenki örül az örömömnek, és részese akar lenni
• ahol nem él meg a Tesco, mert mindent én termelek meg, vagy beszerzem ott helyben
• ahol ha öt cigány ver össze egy falusit a kocsmában, akkor a többi 30 falusi nem lesütött szemmel nézi azt végig, akármi is a véleménye az összevertről
• ahol az emberek és szervezetek nem arra várnak, hogy mit ad nekik az önkormányzat, hanem saját maguk eszétől valósítják meg az ötleteiket
• ahol nem paroláznak a bűnözőkkel, csalókkal, simlisekkel, hanem kiközösítik őket
• ahol az emberek ismerik a nemzetük és a falu múltját azért, hogy értsék a jelent és fölkészülhessenek a jövőre
• ahol ezért büszke magyar emberek laknak büszke falusiakkal és egy kis vidámság a végére
• ahol nincs pártosodás, mert mindenki JOBBIKos.

Molnár Áron a Jobbik országgyűlési képviselő jelöltje