Bevezető:

Olvasva a jelölti bemutatkozókat, le kell szűrnöm azt a következtetést, hogy az induló polgármesterek és képviselők jó része, az eddigi falu politikát kívánja folytatni; vagy mert ezt látja kívánatosnak, vagy ez hoz több szavazatot, vagy nincs jobb ötlete. Szinte mindenki járdát, vízelvezetőt, fürdőt akar fejleszteni, és olyan beruházásokat, fejlesztéseket tűzött a zászlajára, amikről már a mostani testület rég döntött, így megvalósulásuk valószínűsíthető. Nagyon kevés az eredeti ötlet, és még kevesebb a hosszú távú elképzelés, illetve szinte elvétve tartalmazzák ezen bemutatkozók, és polgármesteri programok azt, hogy mit miért is csinálna az adott illető. Ok-okozat. Hisz csak úgy a világba fejlesztgetni az legalább akkora botorság, mint nem csinálni semmit. Igen, az elmúlt 13 évnek vannak eredményei, de ne essünk abba a hibába, hogy csak ezekről beszélünk, mert akkor hamis képet kapunk a falu jelenlegi helyzetéről. Továbbra is úgy gondolom, hogy egyes beruházások jelenlegi formájukban nem érik el a kellő hatásokat. Gondolok itt a fürdőre, mely önmagában valószínű soha nem lesz nyereséges, mindig pénzt kell bele pumpálnia a falunak, akármekkorára is bővítjük. Minél nagyobb lesz, annál nagyobb lesz ez az összeg. Tehát felelőtlenség azzal kampányolni, illetve csak azzal, hogy fejlesszük a fürdőt, mert ez még több forintot von el az önkormányzattól. Csak akkor szabad bővíteni, ha tudjuk, hogyan lehet rentábilissá tenni. Ehhez a turizmus témakörét összességében kell látni, és ekképpen kell a lépéseket megtenni (lásd később). Ugyanez a helyzet az iskolával. Azon már túl vagyunk, hogy tetszik vagy nem, illik ide vagy nem. A legfontosabb kérdés az, hogy a közel (vagy lehet, hogy több mint) 2 milliárd forintos építkezés meghozza-e a kívánt eredményt. Hiszen a cél egyértelműen az kell, hogy legyen, hogy Algyő egy olyan intézménnyel gyarapodjon, mely akár 100 évre is meghatározhatja a falu életét. De ehhez egy új épület kevés. A tartalom a lényeg. Nehogy úgy járjunk, hogy az épület hozzá silányul a belsőhöz. Egyelőre semmilyen jelét nem látom annak, hogy az oktatás színvonalának emelésére bármiféle lépések történtek volna. Márpedig enélkül, csak téglarakás marad az óriási épület. És ne feledkezzünk meg róla, hogy a mega-beruházás 300 gyermeknek épül, akik szó szerint el fognak benne veszni, és ha nem sikerül több mint száz bejárós általános iskolást visszacsábítani, akkor rövid időn belül ez a szám nem is fog változni. Sőt. Ha Algyő is követi az országos példát (sajnos), akkor a gyerekszám tovább fog csökkenni. Így közép és hosszú távú oktatáspolitika nélkül, illetve népesség politika nélkül ez a beruházás minta helyett, mutogatandó rossz példává is válhat. A telekalakításon kívül egyelőre más, mélyre ható, a fiatal családokat érintő intézkedés nem történt, holott a falu elöregedése nyilvánvaló, és csupán a folyamat minimális lassulása figyelhető meg. Ki kell dolgozni itt helyben egy olyan családtámogatási rendszert, mely ösztönzi a fiatalok gyermekvállalását, és a helyben történő megmaradásukat. Ennek a rendszernek az alapkérdéseit a következőkben vázolni fogom.

Hiszem azt, hogy a közérzetjavító fejlesztések és beruházások egy kis ötlettel és logikus elképzelésekkel, magasabb szintre emelhetők, és ezzel sokkal nagyobb mértékben tudnak majd hatni az algyői családok szellemi, lelki, és nem utolsó sorban anyagi helyzetére.

Alábbiakban pontokba szedve teszem közzé Algyőre vonatkozó terveim kivonatát. Lehet, hogy ebből is fognak majd mások szemezgetni és saját ötletként fogják a közvélemény elé tárni, mint ahogy tették már ezt többször, de nem bánom, hisz örülök neki, ha valakinek új dolgot tudok vele mondani.

I. Aktív, vállalkozó önkormányzatot

Az önkormányzat erőteljesebben legyen jelen Algyő gazdasági életében. Az ingatlan és földvásárlások jó befektetések, de ha csak passzívan ülünk rajtuk, akkor sokkal kevesebb hasznot remélhetünk a birtoklásukból. Az önkormányzatnak aktív szerepet kell vállalnia kisebb beruházások esetében. Ehhez jó alapot biztosíthatnak a már meglévő önkormányzati gazdasági társaságok, melyeket bővíteni kell, illetve újakat kell létrehozni. Nemcsak, hogy több munkahelyet jelentene, de az algyői kis, és közepes vállalkozásokat is foglalkoztathatnák alvállalkozói minőségben. Egyszerű a képlet. Az önkormányzathoz befizetett adó a beruházás során bevételként visszakerülne a vállalkozókhoz, melynek egy része, ismét adóként megjelenne a falu költségvetésében a bevételi oldalon. Így minden fejlesztés többszörösen hasznos lenne az itt élőknek, dolgozóknak. A munkavállalóknak hosszú távú munkalehetőséget, a vállalkozóknak pedig tervezhető, biztos bevételt jelentene.

Az önkormányzati földeket olyan fiatal családoknak kell bérbe adni jelképes összegért, akik kedvet éreznek, és megélhetést látnak a növénytermesztésben (esetlegesen a biotermesztésben – lásd. később), és állattenyésztésben (őshonos magyar fajták, melyre egyre nagyobb a kereslet itthon és külföldön egyaránt), de nem rendelkeznek kellő anyagi javakkal az induláshoz.

Az önkormányzati ingatlanokat is hasonló szellemben kell hasznosítani. Például a fölszabaduló iskolaépületek szociális célú működtetése nem biztos, hogy indokolt. Előtte érdemes fölmérni, hogy a már meglévő intézmények kihasználtsága mekkora, és egyáltalán van igény újabb épületek bevonására.

II. Alternatív energiát:

A mostani rohamos energiaár emelkedést látva, az önkormányzatnak szerepet kell vállalnia abban, hogy csökkenjenek az itt lakók ilyen jellegű terhei. A jövő egyértelműen az alternatív energiahordozóké. Több hazai és jóval több külföldi példa mutatja, hogy igen is helyi szinten is képes egy település nemcsak a saját tulajdonában lévő ingatlanok, intézmények esetében részben kiváltani a hagyományos energiahordozókat, és ezáltal jelentősen csökkenteni a rezsi költségeket, hanem ugyanezt a lakóházakra vonatkozóan is meg tudja tenni. Így a családok közvetlenül is érintve vannak a fejlesztések hatására. Csökkenteni lehet a kiadásaikat, hogy több pénz maradjon a családi kasszában. Ha már az állam lassan és bizonytalanul mozog ez ügyben, akkor tegye meg a helyi vezetés, hogy bátran elindul ebben az irányban. Nézzünk egy példát:

Szélkerék: Algyő „túl a Tiszán” területén már készült terv egy lehetséges szél park létrehozására. A probléma az volt, hogy a befektető áramot nem, csupán kismértékű iparűzési adót adott volna. Ha neki megérte volna a beruházás, akkor az önkormányzatnak is megérné. Ráadásul a műszaki berendezések árai rohamosan csökkenek. Jelenleg nagyjából azt lehet állítani, hogy mintegy 300 millió forintba kerülne egy szélkerék beüzemelése, amely 800-900 családi ház ellátására elegendő áramot termel. Algyőn 2000 ingatlan van, ami azt jelenti, hogy 3 ilyen szélkerék biztosan ellátná a falut, és fele akkora összegbe kerülne, mint a most épülő iskola.

További lehetőségeket jelentene a bio-masszával fűtött helyi kis erőmű, mely mezőgazdasági melléktermékeket, illetve újfajta technológiaként algát hasznosítana. Ennek tenyészésére elsősorban napsütésre és medencék kialakítására van szükség, és egész évben biztosítja az ellátást. Talán azon is el kellene gondolkozni, hogy ugyanilyen módon, a Tiszán minden évben tonnaszám levonuló békalencsét is lehetne hasznosítani. Az erőmű mind villamos áramot, mind fűtési meleg vizet elő tudna állítani.

Ugyanígy meg kell nézni a lehetőségét annak is, hogy milyen módon lehetne a Tiszából, ha kisebb mértékben is, energiát nyerni.

Ezen kívül tudomásunk van egy újfajta szabadalomról is, mely nemcsak Algyő, hanem az egész ország energiaigényét ki tudná elégíteni. Sőt még exportálni is képesek lennék, ami hatalmas bevételt jelentene. Ha Algyő részt tudna venni egy ilyen beruházásban (amire polgármesterségem esetén nagy remény lesz), akkor 2-5 éves megtérülés után nem kellene aggódnunk azon, hogy mi lesz, ha elveszítjük az iparűzési adóból származó bevételeinket. A technológia rövid ismertetését terveink szerint a következő számban közöljük.

III. Helyi gazdaság erősítése:

III. 1. Mezőgazdaság

Piac, szatócsbolt: Mivel Algyőn egyre többen foglalkoznak újra mezőgazdasági termeléssel - ki kisebb, ki nagyobb mértékben – így nagyon fontos, hogy az érdekvédelem megerősítése mellett, elérjük azt, hogy az itt termelt áru itt helyben kerüljön piacra. Lehetőleg közvetlenül a termelőtől jusson el a fogyasztóhoz vagy pedig maximum egy kereskedő beiktatásával. Előzőre megoldást jelenthet a helyi piac újjáélesztése, mely megfelelő szintű beruházással nemcsak a zöldség-gyümölcs, de akár hús, és tejtermék árusításra is alkalmas lehet. Ugyanezt a célt biztosíthatná egy önkormányzati fönntartású, úgy nevezett szatócsbolt megnyitása, mely nemcsak élelmiszert, de egyéb helyben előállított termékeket is fölvehetne az árukészletbe.

Szociális kártya, Algyő Kártya: Az utóbbi megoldásban pedig a meglévő bolthálózatot kellene ösztönözni, használni úgy, hogy az itt megtermelt árukat el tudják adni. Ehhez természetesen kell valamilyen ösztönző rendszert kidolgozni. Esetleges forma lehet a szociális kártya bevezetése, mely azt a célt szolgálná, hogy a támogatásokat, segélyeket olyan üzletekben lehetne elkölteni, amelyeket az önkormányzat meghatároz. Ez azzal járna, hogy a kártyával elsősorban helyi termelők áruit és szolgáltatásait vásárolnák, mely biztos bevételt jelentene a kereskedő, illetve a termelő, szolgáltató számára is. A vevő pedig biztos lehetne a minőségben, mely a mostani élelmiszer botrányokat tekintve nem elhanyagolható szempont. Ugyanez a rendszer alapja lehet egy Algyő Kártya bevezetésének is, mely lehetővé tenné, hogy az önkormányzat akár támogathatná, védhetné a helyi termelőket, s ezzel olcsóbbá, versenyképessé válhatna a helyi áru, esetleg szolgáltatás is. Nemcsak Algyőn, de egy ilyen megoldással, az itteni termelők, szolgáltatók más települések piacain is előnybe kerülnének. Ez fejlődést, növekedést eredményezne, és az így megerősödő vállalkozások több embert lennének képesek foglalkoztatni is.

Minőség-ellenőrzés: A kívánatos minőség megtartásához önkormányzati minőség ellenőrzést kell bevezetni, kiszűrve ezzel a visszaéléséket. A kívánatos mennyiség elérésében három területen kell lépéseket eszközölni. Az első a kiskertek, a háztáji állat és növénytermesztés beindítása kell, hogy legyen. A fönt vázolt rendszer lehetőséget biztosítana a családoknak, hogy a kistermelés újraindításával kiegészítő jövedelemre tegyenek szert. A piacot a helyi vásárlóerő mellett, a turizmus fejlesztésével (lásd később) lehetne növelni. Itt is nagyon fontos a szabályok betartatása, mellyel meg lehet előzni főleg az állattenyésztésből fakadó szomszéd-szomszéd veszekedéseket.

Tiszán-túl: A másik lépés az Algyőhöz tartozó, és évtizedekig a falut ellátó Tiszán túli területek újjáélesztése, fejlesztése kell, hogy legyen. Erősítenünk kell ezen terület faluhoz tartozását.

Szövetkezetek: Harmadik lépésként pedig támogatni kell a gazdák szövetkezetekbe való tömörülését, hisz mind az érdekvédelem, mind a versenyképesség szempontjából előnyösebb helyzetet lehet így kialakítani. Az itt termelt árukat jelöljük meg „Algyői termék” címkével, ami magas minőségi szintet kell, hogy jelentsen. Ezáltal a termékek Algyőn és más településeken is keresettekké válhatnak, illetve ezzel is erősíteni lehet a lokálpatriotizmust. Külföldön és nálunk egyre népszerűbbek a bio termékek, illetve az ősi magyar állatfajták tenyésztése, melyek ugyan magas szintű munka bevitelt igényelnek, éppen ezért kisebb területeken, többnyire házi gazdaságokban folyik a termelés, viszont magas minőségük miatt eladhatók. Későbbiekben azon is el kell gondolkozni, hogy ezen szövetkezetek a helyi élelmiszer földolgozást is beindíthatnák, kisebb üzemek formájában. Ehhez az önkormányzatnak mindenféleképpen segítséget kell adni.

III.2. Turizmus:

A turizmus Algyő egyik olyan gazdasági ágazata, amelyben még hatalmas lehetőségek rejlenek. Átgondolt hosszú, közép és rövid távú elképzelésekkel nagy fejlődést lehet ezen a téren elérni. Jelenleg mind a fürdőt, mind a Tiszát, mind a szabadidő központot tekintve az út elején járunk. Mivel nagyon összetett dologról van szó, így a fejlesztéseket is úgy kell tovább folytatni, hogy azok egymást erősítve, kiegészítve egy logikus úton haladva végül elérjék a kívánt célt: Algyő turisztikai tényezővé válását a régióban. A hangsúlyt a gyógy- és élmény, a vízi, a lovas, a kerékpár és a falusi turizmusra kell fektetni, mely utóbbit egy kis ötlettel ki lehet egészíteni a gasztro-turizmussal is.

Fürdő: A fürdő továbbépítésekor figyelni kell arra, hogy gyógyászati rész minél hamarabb elkészüljön, de ezzel párhuzamosan egy szállodaépítési, és szállás kialakítási programot is el kell indítani. Meggyőződésem, hogy ebben az önkormányzatnak kell a vezető szerepet betölteni, hisz a szállodai, és vendéglátási bevételek ellensúlyozhatják a fürdőre fordított kiadástöbbletet. Vállalkozók megjelenésére elsősorban a szálláshelyek és kisebb vendéglátó egységek kialakításánál kellene számítani.

Családi vállalkozások: Sétálva Algyőn azonnal föltűnik az idegennek is, hogy milyen hatalmas, kétszintes családi házak uralják az utcafrontokat, de csak az idevalósiak tudják, hogy a legtöbb ilyen épületben egy család, esetleg csupán két ember lakik, sokszor gondot okozva nekik a fönntartásuk. Kedvezményes, akár ingyenes idegenforgalmi szakképzéssel, idegen nyelv tanítással segíteni lehetne, hogy ezeket az épületrészeket bevonjuk a turizmusba extra jövedelmet biztosítva a családoknak.

A Tisza part idegenforgalmi hasznosításakor elsősorban a horgász-turizmust, a csónak és hajó turizmust, és az ártérben ösvények kialakításával a kerékpár-turizmust kell hangsúlyossá tenni. Újjá kell éleszteni a régi tiszai strandot, ahol kulturált szórakozási lehetőséget kell biztosítani, hiszen látszik, hogy a fürdő mellett is igény van a tiszai fürdőzésre.

A falusi és lovas turizmusnak megfelelő alapot biztosíthat, ha a tanyavilág újjáélesztése a mezőgazdaságnál vázoltak alapján megtörténik, és lesznek olyan fiatal családok, akik a termelés mellett az idegenforgalomban is látnak majd fantáziát. A két ágazat együtt biztos megélhetést és kiutat jelenthet olyan fiatalok számára, akik életpályának tekintik a tanyasi, falusi gazdálkodást, de olyanok is kedvet kaphatnak, akik más ágazatokban nem tudnak elhelyezkedni. Sikeres, fiatal mezőgazdasági illetve idegenforgalmi értelmiség megjelenése a falu egészét tekintve is kívánatos lenne.

III.3. Kis vállalkozások:

Vállalkozói fórum: Állandó párbeszédet kell folytatnunk a helyi kis vállalkozókkal, mivel statisztikailag is ők viszik vállukon az országot, és foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót. Ennek kerete egy meghatározott időközönként megrendezett vállalkozói fórum lenne. Itt naprakész ismereteket kaphatna az önkormányzat arról, hogy milyen az egyéni vállalkozók, betéti társaságok, és kisebb kft-ék helyzete, illetve hol tudna segíteni, könnyítéseket eszközölni a falu vezetése.

Algyői cégek előnyben: Az önkormányzati fejlesztésekbe sokkal erőteljesebben kell védeni az algyői cégek érdekeit, ami annyit jelent, hogy igen is csak akkor kell külsős vállalkozót bevonni, ha helyben nincs olyan cég, aki a feladatot el tudja végezni. Korlátozni kell az alvállalkozói sort, hogy ne történhessen az meg, hogy egy munkát a fővállalkozó alvállalkozójának-alvállalkozójának-alvállalkozója teljesít, a nagy pénzt viszont a sor elején lévő fővállalkozó teheti zsebre, aki lehet, hogy nem is algyői.

Logisztika: Kiemelten kell még foglalkozni - az építőipari mellett – a logisztikai cégek helyzetbe hozásával, hiszen az új autópályák, útfejlesztések nagy lendületet adhatnak ezeknek a vállalkozásoknak. Itt is az algyői fuvarozók, raktározással foglalkozók érdekeit kell szem előtt tartani, hogy piaci előnnyel indulhassanak a máshonnan érkező befektetőkkel szemben.

Szolgáltatások: Reményeim szerint, ha azokat a gazdasági lépéseket megtesszük, amelyeket eddig vázlatosan közöltem, akkor a helyi szolgáltatások színvonala, és szolgáltatók száma is jelentősen emelkedhet, hisz csak akkor várható ezen a téren is előrelépés, ha az embereknél több pénz marad, amit el tudnak költeni. Nem jelenthet majd problémát fönntartani egy színvonalas vendéglátó egységet, boltot, hentest, egy szépségszalont stb.

IV. Oktatáspolitika:

A bevezetőben már említettem azon félelmet, hogy vajon az új iskola beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, azaz, sikerül-e Algyőn színvonalas oktatási intézményt létrehozni. Egyelőre azt látom, hogy az épület ehhez kevés lesz. Nézzük, mik azok a pontok, amiket véleményem szerint követnünk kellene ehhez:

A tagozatok közti különbség csökkentése: az alsó tagozat - szülők és diákok szerint is jó színvonalú, viszont ez nem mondható el az 5-8. osztályokra.

Követelményszint emelés: rendszeres tudásméréssel, központilag megalkotott vizsgarendszer bevezetésével el kell érni, hogy az algyői iskolából kikerülő gyerekek bármely városi intézményben megállják a helyüket.

Hagyományos értékek közvetítése: az iskolában nagyobb szerepet kell kapnia a gyerekek nevelésében, hisz a családok egy része nem funkcionál rendesen, és a gyerekek egy része értékhiányban szenved. Ez jelentkezik a szombat esti, csend- és rendbontó viselkedésükben. Ehhez viszont:

az Algyőn lakó, de nem itt tanító tanárokat helyben kell foglalkoztatni, hisz, aki itt lakik, az nagyobb felelősséggel is viseltetik a munkája, és a gyerekek fejlődése iránt.

Tehetséggondozás: különös figyelmet kell szentelni a tehetségeknek, és személyre szabott oktatással, illetve akár önkormányzati ösztönzéssel minél magasabb szintű fejlesztésre kell törekedni.

Továbbtanulás helyben, szakképzés, felnőttképzés: az iskola helyet, esetleg keretet is adhat egy szakképző intézmény beindításának. elsősorban olyan területeken, amely segítheti az algyői gazdaság fejlődését is. Ezek alapján indulhatna képzés 9-14. évfolyamokon, illetve a felnőtt korosztálynak az idegenforgalom, a mezőgazdaság, a logisztika szakterületén elősegítve az elhelyezkedést, vagy vállalkozás indítást.

Nemzeti értékek, falusi hagyományok: nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni a hagyományok megismertetésére, a családi életbe való átültetésükre. Elő kell segíteni, hogy a nemzeti érzés, a hazaszeretet magja kicsírázzon, majd kifejlődjön. Kézműves foglalkozások, néptánc, népzene, népi ünnepekre való fölkészülés, hagyományos ételeink megismertetése, a falusi környezet védelme mind hangsúlyt kell, hogy kapjon az iskolában.

Hittan, erkölcstan: Az egyházakkal együttműködve, esetlegesen mindkét tant kötelezővé téve, el kell érnünk, hogy az algyői iskolások hitükben, erkölcsükben, lelki életükben megerősödve vágjanak neki az ifjúkori életüknek, mely teli van buktatókkal, akadályokkal.

Sport, testnevelés: az iskolának vezető szerepet kell vállalnia a fiatalok képzésében, mindig együttműködve az itt működő egyesületekkel. (lásd sport fejezet).

V. Családpolitika:

A programom szinte minden eleme azt szolgálja, hogy az algyői családok életminősége emelkedjen. Ha állami szinten nehezen és lassan is megy, nekünk itt helyben el kell indítani olyan folyamatokat, melyek ösztönzik a gyermekvállalást, és lehetőleg a három vagy több gyermekes családok létrejöttét, hisz a nemzet egyetlen reménye a több-gyermekes, tisztességes, dolgozó magyar családokban van. Had soroljak föl néhány olyan elképzelést, melyek közvetlenül is ezen cél elérését teszik lehetővé:

Kedvezmények: minden olyan adó, díj esetében, amelyet az önkormányzat határozhat meg, minimálisra vagy nullára kell csökkenteni az összeget a több gyermekes, legalább egy adózó jövedelemmel rendelkező családok esetében pl. szemétdíj, utazási kedvezmények stb.

Kisgyermekek támogatása: a bölcsődei helyek növelésével szemben (ami igen költséges, sőt technikailag is igen bonyolult lenne, tekintve, hogy a bölcsőde bővítése nem igazán megoldható) azt a megoldást kell mérlegelni, hogy hogyan tudná az önkormányzat közvetlenül anyagi, vagy természetbeni juttatással támogatni a gyermeküket az óvodáig otthon nevelő édesanyákat. Ha ki tudnánk egészíteni a két éves kor után járó – sajnos nagyon csekély - GYES összegét úgy, hogy ne legyen az anyákon a munkába állás kényszere, akkor elérhetnénk, hogy csak azokban az esetekben kerüljenek a bölcsődébe a gyerekek, amikor már ez a megoldás sem elég a család anyagi biztonságának megteremtéséhez.

Részmunkaidő: segíteni kell, azokat a vállalkozásokat, amelyek részmunkaidőben képesek foglalkoztatni az édesanyákat, támogatva így azokat, akik a családi teendőiket szeretnék teljes mértékben ellátni, de emellett dolgoznának is.

Tehetséggondozás: a tehetséges gyermekeket külön önkormányzati támogatásban kell részesíteni, segítve ezzel továbbtanulásukat, sportolásukat, képzésüket.

Hátrányos helyzetű gyermekek: a meglévő, szociális hálózatot használva nagy figyelemmel kell Őket kísérni. Fontos viszont, hogy csak olyanok kapjanak támogatásokat, akik valóban megérdemlik.

Idősek otthona: fontos leszögeznem, hogy az intézményt, magát nem tartom jónak, hisz úgy hiszem, hogy az idősekről, szülőkről való gondoskodás mindenkor a gyermekek, vagy legközelebbi hozzátartozók dolga. Ez lenne az élet rendje egy egészséges társadalomban. De sajnos a magyar társadalom egyre kevésbé nevezhető annak. DE!! Tapasztalom azt is, hogy éppen ezért, van igény Algyőn is ilyen ellátásra, ahol idős házaspárok, egyének orvosi, ápolói felügyelet mellett élhetnek, és megkapnak minden olyan ellátást, amire szükségük lehet. Első körben az önkormányzati épületek egyikének átalakításával megoldható lenne egy kisebb intézmény beindítása, amely igény szerint bővíthető lenne.

VI. Kultúrpolitika:

Ha algyői kulturális életről beszélnek, akkor nekem mindig a Faluház megnyitása, és az azt követő évek jutnak eszembe, amikor olyan élet volt a házban, hogy az ember nem győzte kapkodni a fejét, hogy melyik programon vegyen is részt. Rengeteg civil szervezet működött a faluban, amely nagyon pezsgővé és változatossá tette az itteni életet. Egymást követték a színvonalas rendezvények. Ezt szeretném újra látni. Hiszem, hogy ez elsősorban az emberi tényezőn múlik. Meg kell találnunk azokat az embereket, akik szívvel-lélekkel végzik ezt a munkát, mert ezt csak így lehet.

Faluház: a faluházat újra a kultúra központjává kell tenni. Heti rendszerességgel kell koncerteket, színházi előadásokat, esetleg filmvetítéseket szervezni. El kell érni, hogy az algyőiek életében biztos pont legyen az, hogy ha pénteken vagy hétvégén bemegy a házba, akkor biztos van valamilyen program. A nagy rendezvényeket (falunapok, egészségnap stb) új ötletekkel kell megtölteni. Otthont kell adjon mindenfajta művészeti ág képviselőjének, a tánctól kezdve, rock zenén át, a képzőművészetig. A bálokat újra kell indítani. Az ifjúságot hasznos, őket érdeklő délutáni foglalkozásokkal be kell csábítani.

Civilek: Van jó pár olyan szervezet, amely szerencsére továbbviszi a 90-es évek lendületét. Őket támogatni, mondhatnám óvni, védeni kell. Az együttműködés a kultúrvezetők és civilek között több kell, hogy legyen pusztán formalitásnál. Pályázatfigyeléssel, pályázatírással segíteni kell a munkájukat, s ezzel megmaradhat a függetlenségük. Nem szerencsés, ha egy civil szervezet teljes mértékben az önkormányzati támogatástól függ.

Média: be kell indítani újra az algyői tv stúdiót. Sajnos a 15 éve vásárolt berendezések jó része eltűnt, így a stúdiót föl kell szerelni. Fiatal, kreatív csapatot kell toborozni, akik tudnak és képesek műsorokat szerkeszteni. Hiszem, hogy a helyi hírekre, tudósításokra, közvetítésekre, beszélgetős műsorokra, máshol nem látható filmekre lenne igény. A TV-nek ott kell lennie minden képviselő testületi ülésen is, hogy a választók láthassák, ki, milyen munkát végez a testületben.

VII. Sportpolitika:

A sport mindig egy kényes téma volt Algyőn. Ez abból is fakadhat, hogy sportkoncepció ugyan létezik, de szükség lenne egy elhatározásra, mely eloszlatja a kételyeket. Mostanában a sport területén a legnagyobb kérdés, hogy tömegsportot, vagy élsportot támogassunk. Természetesen a válasz mindkettőt, de a faluban a kettő egymásra épülve is jól működhet. Szerintem minden sportágat csak olyan szintig kell támogatni, amíg algyőiek sportolnak benne. Lesz olyan, hogy ez egyszer másodosztályhoz, egyszer megyei szinthez lesz elég. A legfontosabb az átgondolt utánpótlás nevelés, melyhez elengedhetetlen az iskolával történő együttműködés. A sport az egészséges életmód eszköze, de talán ennél is fontosabb az a nevelő hatás, amelyet más pedagógiai színtéren nem lehet megtalálni. Közösségformáló erő, és olyan élményekhez juthat általa az ember, amelyek mindig vissza-visszatérnek a vasárnapi ebédnél különböző történetek formájában. Nézzük, milyen konkrét intézkedéseket javaslok:

Támogatott sportok: állapítsuk meg azon sportágak körét, melyet az önkormányzat támogatni kíván. Jelenleg véleményem szerint ezek a következők lehetnek: labdarúgás, kézilabda (hagyományos algyői csapatsportágak), kajak- kenu (Tisza kínálta lehetőség okán), úszás (fürdő adta lehetőség), küzdősportok (karate, boksz), esetleg lovaglás (a faluban működőt civil kezdeményezés okán). Meglehet, hogy az új sportcsarnokkal új sportágakra is lesz igény, de az utánpótlás nevelés terén előbb utóbb gondot fog okozni, hogy a gyermekanyag létszáma folyamatosan csökken.

Utánpótlás: ennek átgondolt megszervezése a legfontosabb feladat. A kulcs az iskola. Olyan testnevelőket kell alkalmazni, akik a fönt megnevezett sportágak követelményeit képesek átadni, és föl tudják vállalni az esetleges délutáni, illetve hétvégi edzéseket, versenyeket. Ezt végezhetnék már diáksportköri, vagy egyesületi keretek közt, megfelelő anyagi juttatásért.

Sportigazgatóság: létrehozása az új csarnok miatt is szükséges lenne. Összehangolná, tervezné, segítené, és ellenőrizné is a működő, és támogatott egyesületek munkáját. A meglévő sportlétesítmények gazdasági működését, kihasználtságát minél nyereségesebb üzemelését intézné.

Szabadidősport: a tömegsportrendezvények számát és minőségét emelni kell. Meg kell mozdítani a falut. Támogatni kell minden olyan szerveződést, vagy vállalkozást, mely ebben részt tud, és kíván venni.

Éves falu sport naptárat kell alkotni (sportigazgatósági feladat lehet), és az abban szereplő eseményeket megfelelő módon meg kell hirdetni.

Az eseményekről a helyi tévében, ha nem is élőben, tudósítani kell.

VIII. Közbiztonság:

Az elmúlt hónapok eseményei rávilágítottak arra, hogy bármennyire is tűnik Algyő védettnek, a faluban még is megjelent a tervezett, szervezett bűnözés. Szerencsére még csak csírájában, de ha lehet, akkor még most el kell fojtani. A másik nagy problémát a hétvégi csend és nyugalom megzavarására alkalmas viselkedés elterjedése, mondhatnám burjánzása okozza. Ez elsősorban a fiatal korosztály szórakozás módjával van összefüggésben. Bármennyire is szeretem ezt a korosztályt, tény, hogy erre minél előbb megoldást kell találni, hiszen falun az ember nem azért él, mert zsivajra és szemétkupacokra vágyik. A rendőrséggel szorosan együtt kell működni, de jelezni is kell feléjük, hogy hová helyezzék a prioritásokat, hisz látszik, hogy egyik gondra sem sikerült megoldást találniuk, ehelyett kerékpárosok szondáztatásával töltik az idejüket, persze parancsra teszik. Nem a törvényességét kérdőjelezem meg, de mindenki tudja, hogy ennél fontosabb dolguk is akadna. Ötleteim:

Faluvédők, polgárőrség: újjá kell szervezni az egyesületet, és anyagilag is érdekelté kell tenni őket arra, hogy a rendet, csendet, nyugalmat biztosíthassák. Némi juttatásért cserébe, biztos vagyok benne, hogy több fiatal is jelentkezne. A juttatás fejében viszont számon is lehetne kérni Őket. A kritikus időszakokban gyalogos, vagy gépjárműves járőrözést kell szervezni. Az önkormányzatnak biztosítani kell minden eszközt ahhoz, hogy a polgárőrök végezhessék a dolgukat.

Helyi rendőrőrs: erre már megvannak a tervek. Ami fontos, hogy össze kell hangolni a rendőrség és a polgárőrség munkáját.

IX. Egészségügy:

Az egészségügy területén is újfajta megközelítésre van szükség egész Magyarországon, és ez által Algyőn is. A fő hangsúlyt az egészségmegőrzésre, betegségmegelőzésre kell fektetni. Az egészséges élelmiszer és víz, a sportos életmód, a kiegyensúlyozott életvitel az alapfeltétele ennek a gondolatnak. Ezek népszerűsítésében, támogatásában az önkormányzatnak is részt kell venni, de emellett, látva a realitásokat, gondoskodnia kell arról, hogy Algyőn az egészségügyi ellátás intézményi és személyi háttere biztosítva legyen, sőt fejlődjön. Nézzük, hogyan:

Szakorvosi ellátás: terv született már arról, hogy szakorvosi ellátás legyen a faluban. Mindenféleképpen szükség lenne nőgyógyászati rendelésre, sürgősségi ellátásra, röntgenre, stb. Föl kellene szerelni egy újraélesztő készülékkel fölszerelt sürgősségi kocsit, melyre már több példa is van az országban.

Természetes gyógymódok: segíteni kell minden olyan ellenőrzött vállalkozást vagy kezdeményezést, mely természetes gyógyászati, illetve betegség megelőző módszereket alkalmaz. Föl kell hívni a figyelmet a hagyományos népi gyógyászatra is, mely kezd újra egyre jobban ismertté válni.

Gyógyászati részleg: első körben a gyógyászati részleget kell megépíteni a fürdő fejlesztésekor, melynek a szolgáltatásait az algyőiek kedvezményesen vehetnék igénybe

Rendezvények: több olyan rendezvényre van szükség, mint például az egészségnap, melyen az egészséges életmódot népszerűsítik.

Szűrések: rendszeres egészségügyi szűréseket kell eszközölni, amelyekkel minél előbb felismerhetők a komolyabb betegségek is.